Gondolom mindenki szeret valamit alkotni... akár könyvet írni, rajzolni, varrni, főzni, bármire gondolhatsz, amit nagyon szeretsz csinálni. Egyszer elhatározod, hogy valami teljesen újat és különlegeset fogsz alkotni. Rengeteg időt belefektetsz a készítésébe.
Először is, már mikor el sem kezdted készíteni, tudtad, hogy szeretni fogod azt amit készíteni fogsz, különben nem is készítenéd, nem igaz? Akkor eddig pipa.
Most tegyük fel, hogy elrontottad, amit készítettél, vagy nem olyan lett, amilyennek képzelted. Ha nagyon kemény szívű vagy, kidobod a kukába és feladod, vagy újra kezded. Ha azonban már az elején nagyon megszeretted a műved, nincs szíved kidobni. Úgy, elrontottan is szeretni fogod, és beletörődsz, hogy olyan lett a műved. Szóval még mindig ott tartunk, hogy ha Jézus megalkotott, mindenképpen szeret.
Így azonban ott van bennünk a rossz érzés, hogy Jézus bár szeret, elrontott. Hoppá, várjunk csak... elrontott?? Jézus tökéletes... soha semmit sem ront el. Akkor egyetlen alkotását sem ronthatta el. Téged sem.
Ő pontosan ilyennek talált ki téged, megalkotott, és attól a pillanattól fogva, hogy egy kis magzatként létrejöttél, sőt már azelőtt is, Jézus szeretett.
Kamilla :3 Ez nagyon jó :))
VálaszTörlésKöszi:))
VálaszTörlés