Manapság sok mindent néznek az emberek a másikon. Ha lány szép legyen, ha fiú helyes legyen. Ha lány, jó fej legyen, ha fiú menő legyen. Kedveljék a baráti körödben, laza legyen, stb. A lista örökké folytatódhatna. Azonban egy tartós kapcsolatnál, ha nem is mondjuk ki, mégis csak a legfontosabb részletek között van, hogy sose hagyjon el, csaljon meg, tartson az a kapcsolat örökké. Először csak annyit kérünk, hogy tovább, mint egy hónap, majd mint egy év, majd hogy bírja ki a gimis éveket, esetleg ha még mindig együtt vagytok, el kezdesz gondolkozni a házasságon is, házasság után pedig már reméled, hogy minél tovább, örökre együtt lehettek.
Azonban ritkán tart egy kapcsolat ki egészen gimitől életünk végéig. Rájövünk, hogy nem is illünk össze, vagy az egyik fél elhagyja a másikat. Ha egyesek még kapcsolatból is könnyen kilépnek, mennyire könnyű lehet átszeretni valaki másba, ha esetleg még soha nem is adta jelét annak, hogy viszont szereted.
Mennyire különlegesnek mondhatunk akkor egy szerelmet, mely éveken keresztül kitart úgy, hogy sosem szerették viszont. Annál inkább, ha közben többször vissza is utasították.
Jézus attól a naptól fogva szeret, hogy megszülettél, sőt már azelőtt szeretett. Te azonban minden egyes nap visszautasítod, mikor úgy döntesz, nem hiszel benne. Minden egyes nap küld neked jeleket, melyek bizonyítják, mennyire szeret, te azonban úgy döntesz, figyelmen kívül hagyod őt. Mikor megkérdik tőled, "Keresztény vagy?", vagy "Hiszel Jézusban?", te pedig azt feleled, "Nem", visszautasítod őt. Amikor pedig visszautasítottad, Jézus nem szűn meg ugyanannyira szeretni téged. Életed végéig szeretni fog, eltűrve a sok visszautasításodat, csak arra várva, hogy egy nap "Igen"-nel válaszolj.